SZia, kedves Kíváncsi Outsider!
Poppy eddig még nem válaszolt, ahogy látom, úgyhogy egyelőre csak az én véleményemet tudod addig olvasni. Poppy véleményében nyilván volt némi sarkítás, de azért én is ismerek olyan elszánt, csakis és kizárólag hordozás mellett kardoskodó anyukákat, akik már csak attól öklendezni kezdenének, ha megtudnák, hogy van babakocsink. És akkor még nem beszéltünk a mamamis és ölbebabás ős-földanyákról, akik valósággal ölni tudnak, ha a fórumaikon ellenvéleménnyel találkoznak. Persze, a hordozás szuper dolog, ezt senki sem vitatja el. De nem hiszem, hogy bárkit el kellene ítélni azért, ha a kocsit választja. És mégis, alternatív és elfogadó anya ide, tudatos és természetes nevelési módszerek oda, valahogy mégis ők a kevésbé toleránsak a babakocsisokkal szemben. Pedig igenis előfordult már olyan a világtörténelemben, hogy egy baba nem tudta megszeretni a hordozást (ez a módszer pártolói szerint csakis az anya bénasága miatt lehet – ez az álláspont legalább annyira téves, mint a szoptatással kapcsolatos hisztériakeltés), meg olyan is van, hogy valaki dombos-hegyes vidéken lakik, ahol igenis biztonságosabb egy babakocsi, mint pl. hasra esni a pocakodra kötött babával, sőt, fáradt, beteg stb. is lehet az anyuka, és talán ezért képtelen magán cipelni a kicsinyét. Ám mindez egy percig sem fordul meg a hordozással demonstráló anyák fejében (aki nem “szuperanya”-jelvényként hordja magán a gyerekét az nyilván máshogy gondolkodik, úgyhogy akinek nem inge…), s közülük igen sokkal találkoztam már magam is. Úgyhogy a kérdésedre az összefoglaló, rövid válasz: igen, léteznek olyan anyák, amilyenekről Poppy mesélt, de természetesen nem törvényszerű, hogy mindenki ilyen, aki hordoz, ahogyan az sem igaz, hogy gonosz, rossz szülő az, aki babakocsival jár.
Üdv: Eri
